Regisztráció

 Boszporusz felett a híd: Kritikák

Megjelent a Metro.hu oldalon

2007-09-04 15:52:32 – Film

boszporuszA Boszporusz felett a híd című filmet csütörtöktől vetítik a magyar mozik

Az iszlám hétköznapok szépségeit, a nyugalmat, a mindent átható hitet, a vallásban rejlő sok küzdelmet is ábrázolja Tolvaly Ferenc legújabb filmje.

„Az iszlám világ megtanított, hogy teljes valójában elmerüljek abban, amit teszek, amit érzek” – magyarázta Tolvaly Ferenc. A film ősi mesterségek, biblikus tájak, nyüzsgő, élettel teli szukok (piacok) mellett olyan fiatalokat is bemutat, akik mindent elkövetnek, hogy kitörjenek környezetük évszázadok óta szigorúan szabályozott életéből.
A készítők szerint a legfontosabb üzenet, hogy az iszlám legmélyebb hitéből, az időtlenből láthatóvá lehessen tenni valamit, a vallás Magyarországon még átérezhető mélységeibe belemenni. A stáb Marokkóban, Törökországban forgatott, abban a sávban, ahol az iszlám félhold összeköti Európát a Gibraltár-szorostól egészen Isztambulig. Az alkotás operatőre Balog Gábor. A rendező korábbi, El Camino – az út című alkotásában a zarándok a keresztény misztika segítségével járja az utat, a Tibetben a lélek című filmben a buddhizmust ismerheti meg a néző. Tolvaly Ferenc mindhárom filmjének zeneszerzője Márta István,

az Új Színház igazgatója.

Megjelent a magyarhirlap.hu oldalon 

szeptember 5-én 

A lelkünket kell előre küldeni

Boszporusz felett a híd címmel megjelent Tolvaly Ferenc új kötete

Bemutatták tegnap a sajtónak Tolvaly Ferenc legújabb könyvét és dokumentumfilmjét, Boszporusz felett a híd címmel. Az Uránia Nemzeti Filmszínház adott otthont az eseménynek, ahol a film készítésén Tolvaly Ferenccel együtt dolgozó alkotótársak is jelen voltak. A most megjelent kötet méltó folytatása a szerző előző két könyvének, az El Camino – Az út és a Tibetben a lélek című regénynek.

Tolvaly regénye főként Marokkóban játszódik, főhőse egy sikeres agykutató – (Fotó: Hernád Géza)

Tolvaly Ferencben több mint húsz évvel ezelőtt fogalmazódott meg az ötlet, hogy filmsorozatot készítsen a nagy világvallásokról. A Szent Jakab útnak Spanyolországban 2005-ben vágott neki, ebből született az El Camino – Az út, majd 2006-ban Tibetbe zarándokolt el, ebből született a Tibetben a lélek. A sorozat folytatásaként az idén a muzulmán vallás szent helyeit kereste fel. A Boszporusz felett a híd testi-lelki utazást ír le, amelynek célja a megismerés, de nemcsak az idegen környezet, kultúra megismerése, hanem saját belső világunk felfedezése is. A koncepció érdekessége, hogy a kiadvány nemcsak könyv, hanem DVD és képes album formájában is megvásárolható. A film holnaptól látható a mozikban, a regényt pedig szeptember 14-én mutatják be az Alexandra Könyvesházban. Az élmények három különböző formában való megjelenítése azt szolgálja, hogy a befogadó igazán átérezzen valamit a mondanivalóból, amelyet a szerző a következőképpen fogalmaz meg: “Ha megtanuljuk a lelkünket előreküldeni, és a testünk a lelkünket követi, akkor nincs olyan nehézség, amit ne tudnánk leküzdeni.”
A regény főként Marokkóban játszódik, egy sikeres agykutató a főhőse, aki rövid időn belül elveszíti feleségét és fiát, így szembe kell néznie azzal, hogy az egzakt tudomány, amelynek ő is művelője, nem mindenre ad választ a világban. Az ő talán legnehezebb harcának, önmaga megismerésének története a regény – mindez átitatva az iszlám minden különleges, mélyen vallásos világával. A könyvet nem nagyon lehet kategorizálni, utazási regényként, krimiként, filozofikus műként vagy ezoterikus történetként egyaránt olvasható.
A film készítésével kapcsolatban a szerző alkotótársai – Bánhegyi Anikó, Márta István, Balog Gábor és Száraz Miklós György – elmondták, az az iszlámkép, amelyet ma a média és a politika sugall az embereknek, hamis. A Boszporusz felett a híd forgatásán igyekeztek a hétköznapi emberek hitén keresztül bepillantani az iszlám hit mélységeibe, a mindennapi életbe, ahol együtt él a tradicionális a modernnel, továbbá olyan különleges helyeket és eseményeket feltárni a magyar közönség előtt, amelyek segítenek a varázslatos muzulmán világ megértésében.

 ZSZ

« Vissza